Webtartalom-megjelenítő

A reaktív gáz

 

 

Webtartalom-megjelenítő

Oxigén

Több  mint felét – pontosan 50,5 %-át az ember számára hozzáférhető planetáknak oxigén alkotja - Ez az elem ilyen nagy mértékben van jelen az atmoszférában, a hidroszférában (vizek), és a földkéregben 16 km mélységig. Csupán tömege révén az oxigén így világunk legfontosabb alapját képezi.


Honnan ered?

A cianobaktériumoknak köszönhetően került az elem a földi atmoszférába. Ezek voltak valószínűleg az első organizmusok, melyek molekuláris oxigént juttattak az atmoszférába metabolizmusok melléktermékeként, gázhalmazállapotban. Ezt megelőzően a Föld akkor még fiatal atmoszférája szinte nem is tartalmazott oxigént.

Elnevezését az oxigén az akkori természettudomány egy tévedésének köszönheti. A kémia 18. századi úttörői úgy gondolták, hogy a színtelen, szagtalan gáz felelős a savak képződéséért, ezért nevezték oxygeniumnak (savképző), a görög oxys (jelentése erős, savas) szóból levezetve.


Miről ismert?

Az oxigén legfontosabb tulajdonsága, hogy reaktív. A nemesgázok kivételével csaknem valamennyi elemmel képes reakcióban lépni, energia felszabadulása mellett oxidokat képezni. Az oxidációs és égési folyamatok lényegesen gyorsabban zajlanak le oxigénnel dúsított légtérben, mint a levegőben. Ennek a tulajdonságának köszönhetően nagyon sok ipari folyamatban elengedhetetlen, elsősorban vegyiparban, a metallurgiában, a hegesztéstechnikában és az üvegiparban.

Az oxigén sok szervezet anyagcseréje számára nélkülözhetetlen és vízben is oldódik megfelelő nyomáson és hőmérsékleten. Ebből kifolyólag nagy szerepet játszik a gyógyászat és környezettechnológia számos területén. Egészségügyi oxigént használnak lélegeztetéshez és oxigénhiányos állapotok kezelésére (oxigénterápia), valamint ipari oxigént az ivóvíz előkezeléséhez, természetes vizek oxigénnel való dúsításához, szennyvizek biológiai tisztításához.


Hogyan lehet a Föld oxigéntartalma viszonylag állandó?

Az oxigén körforgást végez a természetben, melynek folytán a levegő oxigéntartalma – az oxigén nagy kémiai aktivitása ellenére – gyakorlatilag változatlan marad. Az élőlények légzése, a szerves anyagok korhadása és a különféle energiahordozók elégetése következtében nagy mennyiségű oxigén fogy el a levegőből. A növényekben viszont egy ellentétes folyamat, a fotoszintézis zajlik, mely során annyi oxigén szabadul fel, ami pótolja az égési folyamatokban elfogyott mennyiséget.