Webtartalom-megjelenítő

Az univerzum alfája

 

 

 

Webtartalom-megjelenítő

Hidrogén

A mindössze egy protonból és egy elektronból álló hidrogén a legegyszerűbb és legkönnyebb atom. Ez megmagyarázza, hogy bár  naprendszerünkben az atomok számának 93%-át alkotja, ám a világegyetem tömegének „csak” 75%-kát teszi ki. A Földön ezzel szemben ritka elemnek számít. A Föld tömegének mindössze 0,12%-a, ami azonban elegendő ahhoz, hogy a legfontosabb hidrogénvegyülettel, a vízzel (H2O) a földfelszín több mint kétharmadát befedje.

Honnan ered?

Önálló elemként a hidrogént 1766-ban fedezték fel. 1787-ben Antoine Laurent de Lavoisier feltalálta, hogy víz állítható elő belőle, és a görög hüdór, azaz víz szó után a hydrogenium, azaz hidrogén elnevezést adta neki.

Miről ismert?

A javarészt vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkező hidrogén sokszor ugyanott kerül felhasználásra, de más ipari folyamatok alapanyaga is. Előállítása főként szénhidrogének, mint például a földgáz szétválasztásából, vagy klóralkáli-elektrolízissel egyszerű nátrium-klorid oldatból történik. Ólom és alumínium autogénhegesztéséhez, valamint lángvágáshoz használják. Erőművek és ipari üzemek áramgenerátorainak hűtéséhez nélkülözhetetlen.

Miben utánozhatatlan?

Egy kilogramm hidrogén energiája 2,8 kilogramm benzin energiájának felel meg. Regeneratív energiával vízből kinyerhető, majd elégetésekor újra víz keletkezik. Amennyiben az ehhez szükséges technológia kifinomul, a hidrogén a jövő egyik fontos környezetbarát energiahordozója lehet.

Webtartalom-megjelenítő

Az univerzum alfája