Az első előadás az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődést kiváltó témáról szólt; a hidrogén és annak felhasználhatósága, a károsanyag kibocsátás csökkentése, a fenntarthatóság, egy tisztább, élhetőbb környezet biztosítása a jelen és a jövő generációi számára. A prezentáció első részében Dr. Adonyi János áttekintést adott az elmúlt évtizedekben kialakult körülményekről, a hidrogénhez kapcsolódó pro és kontra érvekről, véleményekről, tényekről, eseményekről, alkalmazási és tárolási lehetőségekről, amelyek eredményeként elindultak azok a fejlesztések, amelyek egy része már a hidrogén hajtású járművekben öltött testet. 

A továbbiakban az előadó bemutatta az Airbus Zero Emission programot, amely célul tűzte ki a következő évtizedekben a hidrogén alkalmazását és zéró CO2 kibocsátást a légi utasszállításban. Ennek a programnak képezi részét az a projekt, amely a hidrogén -253 ℃-on, folyékony formában (LH2) történő tárolásának fémes megoldásával foglalkozik. A szigetelt, hegesztett belső tartály különböző alumíniumötvözetek, rozsdamentes acél, invar (Fe-Ni ötvözet) valamint titán ötvözetek felhasználásával készül. A továbbiakban a svéd West University által vezetett, kihívásokkal teli nemzetközi munkába kaptunk betekintést. Az előadás összefoglalta a különböző anyagok hegeszthetőségének, anyagvizsgálatának kihívásait, valamint az aktuális kísérleti eredményeket.

A második előadó látványos animációval mutatta be a szakirodalomban számos néven ismert, hidrogén okozta károsodásokat, amelyek két jellemző csoportba sorolhatók a repedések keletkezési mechanizmusát illetően: a hidrogén által előidézett repedés, és a hidrogén okozta elridegedés. Az előbbinél Dr. Varbai Balázs bemutatta, hogy kerül be a varratba, majd a hőhatásövezeten keresztül az alapanyagba a diffúzióképes hidrogén.  Ezen károsodások jellemzője, hogy a hidrogén a varratból indulva diffúzió révén jut el a varrat környezetébe, amelynek következtében a varrat elkészülte után órákkal, vagy napokkal később a hegesztett kötés repedéséhez vezet. 

A másik csoport, a hidrogén okozta elridegedés jellemzője, hogy a hidrogénes közegben dolgozó szerkezet felületén a p nyomás és T hőmérséklet hatására keletkező H ionok adszorpció révén a felületen megtapadva, majd abszorpció útján a szerkezetbe hatolva diffúzióképes hidrogénként a diszlokációkban, szemcsehatárokon, üregekben, repedésekben, kiválásoknál H2, CH4, H2S molekulákat alkotva a szerkezet elridegedését, illetve repedését okozza. A hidrogén okozta tönkremenetelek különböző jellemzőkkel járó folyamatok, amelyek külön elnevezéssel és definícióval, mechanizmussal zajlanak, de közös jellemzőjük, hogy a hidrogén ionok a szerkezet széléről befelé mozognak.

Az első szekció harmadik előadásában a TEQBALL Kft. mutatkozott be. Palásthy István gyárigazgató és Hertling Zsolt termelési igazgató összefoglalták a TEQBALL történetét az ötlet megszületésétől napjainkig. Bepillantást nyerhettünk egy termék, és vele párhuzamosan egy sportág születésébe és fejlődésébe. Ezt követően egy látványos film mutatta be, hogyan lett egyre népszerűbb a TEQBALL sport. Az alapítók nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint a TEQBALL olimpiai sporttá válását.

A cél eléréséhez magas színvonalú, sorozatban előállított termékre van szükség, melynek gyártásához az elmúlt két évben a cég megteremtette a szükséges infrastruktúrát és termelő berendezéseket. Új csőlézert, hajlítógépet, csőhajlítót, profil hengerítő gépet, CNC megmunkáló központot, valamint hegesztőrobot cellát helyeztek üzembe. Tekintettel arra, hogy a berendezések beszerzése, telepítése és a gyártás beindítása igen gyors ütemben zajlott, és kevés tapasztalattal rendelkeztek a lézerek és hegesztés terén, nagy örömmel vették a Messer Alkalmazástechnika segítségét a lézergép és a vágáshoz szükséges gázok alkalmazásában, valamint a robotcella telepítésekor a védőgázok kiválasztásában.  
A célok elérését támogatja a közeljövőben érkező, síkágyas CNC lézervágógép, élhajlító és robot ragasztó cella is. A gázellátó rendszer az igényeknek megfelelően tovább bővül, a TEQBALL pedig továbbra is együttműködik a Messerrel.

Az első szekció záróelőadásában Dr. Buza Gábor szemléletesen, a hallgatóság számára könnyen érthetően mutatta be a hegesztésre alkalmas lézer sugárforrásokat, a megmunkálandó anyagok és a lézersugár kölcsönhatásait. Részletesen tárgyalta a fémek lézersugár abszorpcióját különböző hullámhosszú lézerek esetében, rávilágítva arra a tényre, hogy miért alkalmasabbak a réz, illetve alumínium ötvözetek hegesztésére az 533 nm hullámhosszúságú (zöld), illetve a 445 nm hullámhosszúságú (kék) lézerek, mint az 1080 nm hullámhosszúságú fiber, vagy 10600 nm hullámhosszúságú CO2 lézerek. 

A továbbiakban bemutatta a réz abszorpció változását a hevítést, illetve olvasztást követően, valamint a hővezetés hatását a varrat környezetének hőmérsékletére a hegesztés alatt. Kitért előadásában arra, hogy milyen kihívást jelent a jó hővezetés, az abszorpció változása és az olvadékfürdő viszkozitás változása, valamint a CU-CU2O eutektikum a réz lézersugaras hegesztése esetében. Vázolta, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a réz esetében a megfelelő minőségű varrat elkészítéséhez. Megoldásként a nagyobb teljesítmény – 5 kW, 10 kW, 16 kW – és a koaxiális optikai kábel (Dual Core) adta lézer energia magra, illetve gyűrűre jutó energia eloszlásának kombinálásával elért eredményeit mutatta be.

A második szekció első előadásában a Messer Cutting Systems OBU - németországi és kelet európai kereskedelemért felelő vezetője, Lutz Sohler mutatta be az üzletág új fejlesztéseit és termékeit. 

A StableCut kézi egyenes vágást segítő eszköz, amely lehetővé teszi egyenes vagy ferde vágás kivitelezését a kézi autogén vágószár, illetve plazma vágófej használatánál. A StableCut különböző (380 mm-tól 1220 mm-ig) hosszban készül. Mágneses rögzítésének köszönhetően vízszintes, függőleges, haránt vagy fej feletti pozícióban képes vezetni a kézi autogén vagy plazmavágó fejet. 

A folytatásban a PORTACUT és SECATOR 2-es hordozható autogén vágógépeket mutatta be. Mindkét berendezés egy vagy két autogén vágófej hordozására, merőleges és ferde leélezéses vágások elkészítésére alkalmas. A PORTACUT kisebb, míg a SECATOR nagyobb volumenű vágási feladatokra szánt kézi vágógép. A PORTACUT 3 az 1-ben gépi autogén vágószár, gépi plazmavágó fej és kézi hegesztőpisztoly mozgatására is alkalmas.
Ezt követően a CT70 és Cutter 125 hordozható kézi plazmavágók kerültek bemutatásra. A CT70 manuális állítású sűrített levegővel vagy nitrogénnel, max 70 A vágóárammal 18 mm korrózióálló és 25 mm vastag szerkezeti acéllemez minőségi vágását teszi lehetővé. A Cutter 125 automata gázállítással max.125 A vágóárammal 40 mm korrózióálló és 40 mm vastag szerkezeti acéllemez minőségi vágására képes. Az újdonságok sorát egy korszerűsített dobos tömlőtároló és egy frisslevegős fejpajzs bemutatása zárta.

A szünet utáni szekció második előadását Dr. Dirk Kampffmeyer, a Messer Csoport alkalmazástechnika-hegesztés osztályvezetője tartotta. Először bemutatta azokat a területeket, ahol szükség van a gázokra; ilyen terület a porok esetében az alapanyaggyártás, tárolás, az additív gyártás, valamint az utóhőkezelések. Ezt követően az additív gyártástechnológiák DIN EN ISO/ASTM 52900 szabvány szerinti egy, illetve több lépéses eljárások osztályba sorolását mutatta be, kitérve külön azokra az eljárásokra, ahol szükséges a gázhasználat. 

A folytatásban részletesen tárgyalta a lézersugaras porágy olvasztásos eljárásoknál használatos gázokat a megmunkálandó fémötvözetek függvényében. Kitért a legújabb kutatásoknál használatos gázkeverékekre az ausztenites acéloknál az Inoxline H2, a ferrites acélok esetében az Inoxline X1-gyel elért eredményekre.
A prezentáció második felében a Közvetlen Energia Lerakásos (DED) lézersugaras, illetve ívhegesztéses eljárásokat mutatta be, és az ezeknél használatos gázokat. Részletezte az Ilmenau Műszaki Egyetemen végzett kutatások eredményeit. Ebben a projektben szerkezeti acél esetében összehasonlításra kerültek a Ferroline C12x2, Ferroline C18, Ferroline C6X1 és Ferroline C2 gázokkal végzett hegesztéseknél a többrétegű szerkezet alsó, középső, és felső részéből vett szakító próbatestek szakítószilárdsági eredményei a gázok függvényében. A vizsgálat részét képezte a gázokkal végzett hegesztések esetében a réteg gyártási sebességének összehasonlítása is. A gázok versenyében mindkét esetben a legjobb eredményeket a Ferroline C2-es gázzal érték el. 
Végezetül az előadó bemutatta a Darmstadt Műszaki Egyetem Acélszerkezet és Anyagmechanikai Intézete (IFSW), valamint a Messer együttműködésében végzett projekt eredményét, ahol egy patakon keresztül 2,5 m fesztávolságú íves gyaloghidat építettek fel additív huzaladagolású ívhegesztéssel (WAAM), a parton telepített robot segítségével. A különböző hegesztési pozíciókban lerakott rétegek hegesztéséhez a Ferroline C6X1-es védőgázt használták. 

A második szekció záró előadását Halász Gábor, a Messer Hungarogáz hegesztés- vágás szaktanácsadója tartotta. Az előadás első felében a hegesztés területén tapasztalható nagyszámú kobot alkalmazásokról, ezek gyors programozási lehetőségeiről, a mobil hegesztő állomásokról, a lézersugaras kézi hegesztés elterjedéséről és az ezzel kapcsolatos biztonsági eszközökről, valamint a TruLaser Weld 5000 hegesztő cella újdonságairól számolt be.
A folytatásban a lézervágás újdonságairól hallhattak a jelenlévők. Itt kapott helyet a SYNOVA új vízsugaras mikro lézervágó berendezése, az AMADA, a TRUMPF, a BYSTRONIC, a Messer Cutting Systems, az Eagle újdonságai. Ez utóbbi a 30 kW-os sugárforrásával 6g gyorsulásra és 130 m/min vágási sebességre, valamin 100 mm-es rozsdamentes acél vágására képes, így a világ egyik leggyorsabb berendezése. 

A vágás szekció újdonságai között szerepeltek az AIRCO cég által kifejezetten lézerek számára kifejlesztett nitrogén-generátorok is. Az utóbbi időben tapasztalható érdeklődés miatt az előadó kitért ezen rendszerek hazai alkalmazásának lehetőségeire, és felhívta a figyelmet arra, hogy állami támogatás nélkül ezek a rendszerek még nagyon drágák Magyarországon.
Az előadás második részében az additív technológiák újdonságainak bemutatása következett. Itt az eljárásváltozatok átfogó táblázatokkal történt bemutatása, majd a legfontosabb fejlesztési irányok felsorolása után a FORMNEXT 2022 kiállítás érdekességeiről kapott áttekintést a közönség. Többek között láthatták az SLM cég NXG XII 600E névre hallgató gépét, amely 12 db 1 kW-os lézerforrással és 600x600x1500 mm munkatérrel jelenleg a világ legnagyobb és leggyorsabb porágy olvasztásos berendezése, valamint megtekinthették a segítségével legyártott teljes rakétahajtóművet is. 

A továbbiakban Halász Gábor néhány érdekességet mutatott be, úgymint a titánötvözetből mesterséges intelligencia segítségével megtervezett rakétahajtómű tanulmányt, rézből gyártott részecskegyorsító alkatrészt, korrózióálló acél hőcserélőt, vagy niób ötvözetből gyártott rakéta fúvókát.  Betekinthettünk a TruPrint 5000 gép kulisszái mögé, láthattunk példát a sorozatgyártmányokra, DED eljárásokkal készült turbinakerékre, propellerre, illetve a gyártás folyamán változó összetételű alapanyagokból készült rakéta fúvókákra.

Különleges konténerbe helyezett mobil okos gyár, és egy terepjáróba szerelt, szinterezéses eljárással operáló gyártó és hőkezelő egység is bemutatásra került, amely képes terepen is legyártani a kívánt alkatrészt. Az előadás kiemelten foglalkozott a Siemens automatizálási rendszereivel, amely lehetővé teszi az egész gyártási folyamat vezérlését és felügyeletét. A kiállításon szereplő cégek közül 33 gyártó berendezései működtek NX additív gyártás és modellezés, valamint SIMANTIC gép- és folyamatvezérlő szoftverekkel. Az előadás végén a Cold Spray technológia, valamint a PONTICON cég 3DMD rendkívül dinamikus poradagolással, fix lézerfejjel, és akár 200 m/min réteglerakási sebességre is képes mozgó asztallal rendelkező berendezése került ismertetésre.