Rétegfelhordó eljárások
1. Felrakó hegesztés
A felrakó hegesztés célja nem két munkadarab összekötése (mint a kötő hegesztések esetében), hanem egy adott munkadarab felületén azonos, vagy eltérő anyagú réteg létrehozása, első esetben méretnövelés, a másik esetben pedig az anyag tulajdonságainak megváltoztatása céljából (pl. kopás- vagy hőállóság javítása).
2. Termikus felszórás
Termikus felszóró eljárásokkal gazdaságosan lehet előállítani mechanikai, vegyi hatásoknak és hőterhelésnek ellenálló felületi rétegeket. A rétegek kialakításához szükséges, a készítendő bevonatnak megfelelő összetételű hozaganyagokat, amelyek por, huzal vagy pálca alakúak lehetnek, egy hőforráson keresztül vezetik át. A megolvadt részecskéket nagy sebességre (100–800 m/s) gyorsítva a bevonandó felületre juttatják, tartós kötést kialakítva az alapanyag és a felvitt réteg között.
Az eljárás változatai:
- lángszórás,
- nagysebességű lángszórás,
- plazmaszórás, valamint
- ívszórás.
A rétegek sokféleségéhez hasonlóan változatosak a szükséges gázokkal szembeni követelmények is. Mialatt lángszóráskor alapvetően acetilénnel és 2,5 bar nyomással lehet dolgozni, addig a nagysebességű lángszórás esetében lényegesen nagyobb, 5 és 8 bar közötti nyomást részesítenek előnyben. A trend egyre inkább a nagyobb nyomás irányába halad, 10 bar-ig, vagy akár a felett is. Nagysebességű lángszórással olyan nagy értékű bevonatokat, rétegeket hoznak létre, melyek nagy vastagságukkal, tapadásukkal és kopásállóságukkal tűnnek ki. Ezek a tulajdonságok nagy nyomáson végzett szórással hozhatóak létre.
Előnyök: korróziós, mechanikai koptató és hőhatás elleni védőréteg kialakítása, drága alapanyagok megtakarítása, az alkatrészek tulajdonságainak optimális beállítása, nagy értékű alkatrészek kiváltása.
